Tervben van, hogy válaszolok az előző cikkhez érkezett kommentfelhőre, de figyelembe véve azt, hogy mennyire nem érek erre rá (örülök, ha hetente fogok tudni írni valamit ide), tehát a választ egyenlőre elnapolom...
Inkább abba az irányba mozdulok el, hogy legyen több rövid írás, mint egy hosszabb, így legalább haladok valamennyit a véleményem kifejtésével.

Szóval a házvásárlási terveimmel kapcsolatban megkaptam ezt a megjegyzést, hogy ez biztosan "middle life crisis"! Tessék? :-) Nem mintha nem érteném angolul a kifejezést, de azért próbáljuk meg ezt a dolgot magyarul megközelíteni, lehet többre jutunk... "életközépi válságod van, azért akarsz házat venni" hangzott a válasz. Nos ... életközépi válságom akkor lenne, ha "just a pose" dolgokat kezdenék csinálni. Ha nyitott sportkocsit vásárolnék magamnak, lecserélném mellé a farmerből és ingből álló ruhatáram márkásabb öltönyökre, vennék nevesebb karórát. zselézném a hajam, fehérített fogaimmal vigyorognék és a kabrióval járnék ribizni. Mivel ebből egyik elem sem valósult meg, ezért ezt kategorikusan visszautasítom!
Teljesen másról van szó, mint az életközépi válság, szeretném az életminőségemet javítani.