Jogos. A midlife crisis közmondásos jele, amikor az addig tervezett, de be nem teljesített titkos vágyaidra immár módod nyílik, és a külvilág számára őrült tempóban neki is állsz élni immár ezekkel. :)
Imádom ezt a tévképzetet hallani/olvasni, hogy nyugaton mindenki lakást bérel. Kilencedik éve élek Angliában és nyugodtan ki merem jelenteni, hogy ez nem igaz. Igen sokan élnek bérlakásokban. Fiatalok még családalapítás előtt, pár éves projektre odaköltözők, pár millió gazdasági bevándorló, aki nem akar ott maradni örökre és azok akiknek nem rossz a fizetése, de nem tudják összeszedni a beszállót, mert mindig inkább elmennek egy drága nyaralásra, vagy vesznek valami drága kütyüt. De a többség saját házban lakik. Például a kollégáim szinte mind saját házban laknak, most már azok a magyar kollégáim is akik inkább maradnak.
És hogy miért nem aggódnak az angolok? Mert vannak szociális lakások a rászorulóknak. És ezt a szociális lakás állományt nem leépítik, hanem bővítik. Amikor egy beruházó épít egy lakóparkot, akkor abból x ház, vagy lakás megy az önkormányzatnak.
@Advanced Flight: gondolhatod hogy nullához tendált az igényem az index címlaphoz és az ott nyaralókhoz ;-) meg az is hogy nem én tettem ki oda ... egyébként nem az a kérdés, hogy mit bírtok széttrollkodni meg lefikázni, hanem az hogy nálad pl. mi van elvégezve? ;-) írtál jobbat? mutasd! :-)
@kvadrillio:
Miért nem nyert meg egyetlen egy háborút sem a nyugat hetven éve, a technikai fölénye ellenére.
Számos esetben segített a nyugat, nagylelkűen, bajban lévő népeken, Haiti, vagy Libérián, még sem jutnak egyről a kettőre, ezek a pártfogolt országok.
Gondolkozz ne csak hablatyolj.
@midnightcoder2: ja, az nagy pofára esés lehetett neki.
De a népünnepély ténye fényképpel bizonyított MTI hír volt.....
De tudom, az sem igaz, hanem Soros!
.....
Amíg a KDNP-sek 35 százaléka tudja a papírt felmutatni, a Fidesz színeiben politizáló képviselők 29 százalékának van nyelvvizsgája. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt két évben felvételt nyert diákok kenterbe verik a kormánypárti politikusokat, hiszen 61 százalékuk rendelkezett középfokú nyelvvizsgával. Ha részletesebben megnézzük az infografikát, azt is láthatjuk, hogy nem csak a kormánypártok állnak rosszul. Az MSZP 43 százalékos, és a Jobbik 54 százalékos teljesítménye sem kiemelkedő. A legjobban teljesítő frakció az LMP volt, bár csupán öt emberről van szó az esetükben.
Utolsó infografikánk érdekességként készült.
Kapna most diplomát?
Infogram
A legtöbb nyelvvizsgával, számszerűen öttel Vadai Ágnes (DK) rendelkezik. Spanyolból és angolból felsőfokú, norvégból, oroszból és franciából pedig középfokú bizonyítvánnyal rendelkezik. Különlegesség még Szabó Tímea (Párbeszéd), aki társalgási szinten beszél fársziul és Hiller István (MSZP), aki felsőfokon tud latinul.
Megvizsgáltuk a pártok vezető politikusait is, pártelnököket, frakcióvezetőket és helyetteseiket.
Nem rendelkezik legalább középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal többek között Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc sem.
Mindkettejük angol tárgyalási szintet adott meg, bár nyelvtudásukat már többször bizonyították. A miniszterelnök 1989-90 között az oxfordi Pembroke College-ban tanult, több angol nyelvű interjút adott, ahogy Gyurcsány Ferenc is.
Vona Gábornak egy angol középfokú nyelvvizsgája van, Hadházy Ákos, az LMP társelnöke pedig német felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Szél Bernadett, a másik LMP-s társelnök és a párt frakcióvezetője angolul és németül is felsőfokon tud, és erről papírja is van.
Ami a többi párt frakcióvezetőit illeti, Tóth Bertalan (MSZP) angol középfokú papírral rendelkezik. Ez nem mondható el Kósa Lajosról (Fidesz), Harrach Péterről (KDNP) és Volner Jánosról (Jobbik) sem. Nincs nyelvvizsgája Czunyiné Bertalan Judit volt köznevelésért felelős államtitkárnak, Németh Szilárdnak és Halász Jánosnak, a Fidesz frakcióvezető-helyetteseinek és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek sem.
A két legérdekesebb eset Volner János, a Jobbik frakcióvezetője és Velez Árpád, az MSZP frakcióvezető helyettese. Volner a szentpétervári International University of Fundamental Studies (IUFS) egyetemen diplomázott 2013-ban, bár se angol, se orosz nyelvvizsgával nem rendelkezik. Az intézmény képzései pedig se itthon, se kint nincsenek akkreditálva. Velez első felsőfokú végzettségét szintén 2013-ban szerezte, ő a Stonebridge Associated Collages-ben szerzett marketingszakemberi papírt (minden bizonnyal elütötte, mert csak Colleges létezik). Majd két évre rá az Alfred Nobel Open Business School mesterképzését végezte el angol nyelven, bár hivatalos nyelvvizsgája neki sincs. Ennek ellenére nyelvtudását tárgyalási szintre helyezi angol mellett német és orosz nyelvből is.
A parlamentben ülő politikusok 62 százaléka tehát nem felelne meg azoknak a felvételi követelményeknek, amelyek 2020-tól lesznek érvényesek a felsőoktatásban, és akkor is bajban lennének, ha most akarnának diplomázni.
A fideszesek nagy részét nem vennék fel egyetemre 2020 után
"""A parlamentben ülő politikusok 62 százaléka tehát nem felelne meg azoknak a felvételi követelményeknek, amelyek 2020-tól lesznek érvényesek a felsőoktatásban, és akkor is bajban lennének, ha most akarnának diplomázni. """
Szerző: Kozma Levente Mihály
2017. szeptember 4. hétfő, 09:55
Legalább egy középfokú nyelvvizsgát kell letenni ma Magyarországon, hogy diplomát kapjon az ember, 2020-tól pedig már az egyetemre se lehet majd enélkül bekerülni. Az Azonnali megnézte, hogyan állnak a nyelvvizsgákkal a parlamenti képviselők: frakciók szerinti bontásban mutatjuk be, hányan kapnák kézhez ma a diplomájukat az új szabályok szerint.
Jelenleg csak az kaphat diplomát, aki letesz legalább egy középfokú nyelvvizsgát. Rengetegen vannak, akik épp emiatt nem is kapták kézhez a diplomájukat, 2020-tól viszont még szigorúbb lesz a nyelvvizsgahelyzet: a tervek szerint középfokú nyelvvizsga nélkül nem is lehet majd egyetemre bekerülni. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítása 2020-tól kötelezővé teszi a B2-es, azaz középfokú, komplex – írásbeli és szóbeli – nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. Egyedül a művészeti területre jelentkezőkkel tesznek majd kivételt. Hogy jelenleg ez mennyire reális célkitűzés, azt jól illusztrálja, hogy a tavaly felvételt nyert diákok 39 százalékának nem volt nyelvvizsgája.
Megnéztük hát, hogy a parlamenti képviselők közül ki rendelkezik a diploma kiadásához szükséges, minimum középfokú tudást igazoló papírral.
Vajon hányan vehetnék át most a diplomájukat, és hány képviselőt vennének fel 2020-ban is az egyetemre?
Melyik frakcióban található a legtöbb és a legkevesebb nyelvvizsga?
A képviselők nyelvtudását a parlament honlapján megadott adatok alapján összegeztük. Sokan tárgyalási vagy társalgási szintet jelöltek meg a nyelvtudás szintjénél. Ugyanezek a képviselők iskolai végzettségüknél pontos adatokat tudtak megadni, így feltételeztük, hogy nem rendelkeznek nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. (Mivel csak egy-két tagjuk ül a parlamentben, ezért a függetlenekhez számoltuk a frakcióval nem rendelkező pártok tagjait is, kivéve a DK-t.)
Pártok/nyelvvizsga 1
Infogram
Amint látható,
a képviselők több mint fele nem rendelkezik legalább középfokú nyelvvizsgával.
Az alábbi infografikán megnézheti, hogy kedvenc pártjának parlamenti frakciójában mennyien rendelkeznek nyelvvizsgával, és ez a frakció százalékos arányában mit is jelent a többi párthoz képest.
nyelvvizsga 3
Infogram
Leszűrhető, hogy
pont a rendeletet elfogadó kormánypárti tagok rendelkeznek arányaiban a legkevesebb középfokú nyelvvizsgával.
ÉS EZEK DÖNTENEK ARRÓL, HOGY A DIÁKOKNAK LEGYEN NYEVVIZSGÁJA ???? :o)))))))HAHAHAHAHAHAHAAAA...
A legtöbb fideszes nem mehetne egyetemre 2020 után
NT, 2017. szeptember 5., kedd 20:11
A kormánytagok és az országgyűlési képviselők több mint felének nincs nyelvvizsgája, derül ki az Azonnali.hu gyűjtéséből. A legkevesebben a Fidesz képviselői közül beszélnek nyelveket, több mint kétharmaduknak nincs nyelvvizsgája. Ennek ellenére a középiskolásoktól megkövetelik, hogy érettségiig letegyenek egy nyelvvizsgát. Aki ezt nem teljesíti, az nem mehet egyetemre.
„Megbeszélés vagyok” – ezt válaszolta angolul egy kérdésre Áder János, miután őt is megválasztották, hogy képviselje Magyarországot az Európai Parlamentben.
Most is sok képviselőnek okozna nehézséget, ha idegen nyelven kérdeznék. Az Azonnali.hu összegyűjtötte, hogy hány parlamenti képviselőnek van nyelvvizsgája. A nyilvános adatok alapján az derül ki, hogy az LMP-sek beszélnek leginkább nyelveket, képviselőik nyolcvan százalékának van nyelvvizsgája. Legkevesebb ilyen bizonyítványa pedig a KDNP- és a Fidesz-frakció tagjainak van – több mint kétharmaduk nem tudja igazolni, hogy beszél a magyaron kívül másik nyelvet.
Orbán Viktornak sincs nyelvvizsgája, igaz róla lehet tudni, hogy mióta Soros-ösztöndíjjal Oxfordban tanult, jól beszél angolul.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nincs azzal baj, ha az országot irányító emberek nem értik meg a külföldieket. „Választott tisztségviselőknél ez nem szokott feltétel lenni a világ más országaiban sem. Pontosan az a demokrácia lényege, hogy bárkiből választhatnak az emberek, bárkire szavazhatnak, csak az állampolgárság és a büntetlen előélet az, ami feltételként íródik elő” – mondta Rétvári Bence.
A DK képviselőinek ötven százalékának van nyelvvizsgája, de a párt alelnöke szerint az is belefér, ha egy képviselő nem beszél nyelveket. „Ha például valaki szakszervezeti vezető, és munkásokat képvisel a parlamentben, ami nagyon fontos dolog, vagy valaki egy kistelepülés polgármestereként úgy döntött, megmérettetik, és inkább parlamenti képviselő szeretne lenni, de egyébként korábban nem tanult nyelveket, miért ne lehetne parlamenti képviselő?” – tette fel a kérdést Molnár Csaba.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint fontos lenne, hogy a képviselők megértsék a külföldi szövegeket, de nem az az iránymutató, hogy kinek hány nyelvvizsgája van. „Aki nyelvvizsga nélkül jó nyelvtudással rendelkezik, annak nem biztos, hogy a nyelvvizsgára kell hajtania. A nyelvvizsga jó eszköz, hogy felmérjük, hol tartunk nyelvtudásban. A cél semmiképp nem a nyelvvizsga, hanem a használható, jó nyelvtudás” – hangsúlyozta Légárdi Tamás.
Ennek ellenére a kormány úgy döntött, 2020-tól csak az mehet egyetemre, akinek van középfokú nyelvvizsgája. A rendeletet meghozó kormánytagok felének nincs ilyen bizonyítványa.
Ellenzékben a nyelvtudók
Az Azonnali összeállításából kiderült, a legtöbb nyelvvizsgával, öttel Vadai Ágnes (DK) rendelkezik. Spanyolból és angolból felsőfokú, norvégból, oroszból és franciából pedig középfokú bizonyítvánnyal rendelkezik. Különlegesség még Szabó Tímea (Párbeszéd), aki társalgási szinten beszél fársziul és Hiller István (MSZP), aki felsőfokon tud latinul.
Vona Gábornak egy angol középfokú nyelvvizsgája van, Hadházy Ákos, az LMP társelnöke pedig német felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Szél Bernadett, a másik LMP-s társelnök és a párt frakcióvezetője angolul és németül is felsőfokon tud, és erről papírja is van.
Tóth Bertalan (MSZP) angol középfokú papírral rendelkezik. Ez nem mondható el a kormánypárt frakcióvezetőkről, Kósa Lajosról (Fidesz) és Harrach Péterről (KDNP) sem, illetve Volner Jánosnak (Jobbik) sincs ilyen papírja. Nincs nyelvvizsgája Czunyiné Bertalan Judit volt köznevelésért felelős államtitkárnak, Németh Szilárdnak és Halász Jánosnak, a Fidesz frakcióvezető-helyetteseinek és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek sem.
@bluebear: A robotok következő generációját már tényleg könnyebb lesz munkába állítani, mert jóval kevesebb programozást igénylenek majd, a MI fejlődésének köszönhetően, és jóval többre is lesznek képesek. De ugyancsak a MI fejlődésének következtében mehet a levesbe a legtöbb normál szellemi munka (orvos, ügyvéd, jogász, közgazdász, bankár, stb) is. Viszont a vadiúj robotokhoz az alkatrészt továbbra is kínából fogják venni - ahogy jó eséllyel magukat a robotokat is. Amit nem lehet kiváltani - egy ideig még, ami szerintem úgy további 20 évet jelent majd - azok a nagyon jó térérzékelést igénylő munkák, Pl. vízvezetékszerelő, villanyszerelő, sebész, stb. illetve az legmagasabb szintű tudomány, illetve művészet. De szerintem ez utóbbi területen is a kicsi kínaiak lesznek a jobbak: az embereknek csak egy kis töredékének van meg a tehetsége ehhez, és azért ők nagyobb mintából tudnak válogatni.
A természetes jódbevitelről, a jódhiány elkerüléséről
A jód táplálékkal kerül a szervezetbe. A jódhiány a hormonképzés, majd az anyagcsere-folyamatok csökkenéséhez vezethet. Hazánk több mint 80%-ában a talajok, a vizek és így a táplálékok jódtartalma nem fedezi a lakosság jódszükségletét, ezért Magyarországon a jódhiány komoly közegészségügyi probléma.
Természetes módon is sokat tehetünk azért, hogy minél több szerves kötésű, organikus jód kerüljön szervezetünkbe. Fogyaszthatunk minél több tengeri eredetű táplálékot. Hiszen a tengeri flóra és fauna tartalmazza azt a fajta természetes jódot, amelyre szervezetünknek elengedhetetlen szüksége van, és amelyet képes a szükséges módon felhasználni. Aki azonban nem teheti meg, hogy folyamatosan tengeri algákat, halakat, rákot vagy lamináriát fogyasszon, annak egyéb forrásból – lehetőleg szerves kötésű jódot tartalmazó étrendi-kiegészítők fogyasztásával – szükséges fedeznie szervezete jódszükségletét és megelőznie a jódhiány állapotát.
Fontos kiemelni, hogy a jódozott só használata a szervezet számára több szempontból sem a legmegfelelőbb megoldás! Erről bővebben alább még olvashat!
A szervezet jódszükséglete a jódhiány elkerüléséhez
(a WHO, UNICEF és a Nemzetközi Jódbizottság ajánlása)
Korosztályok µg/nap Bioaktív kékjód+
[csepp/nap]
Óvodások 100 2
Iskolások (7-10 év) 100 2
Iskolások (11-14 év) 150 3
Felnőttek 150 3
Áldott állapotban 150 3
Szoptatás alatt 200 4
A jelenlegi jódhelyzet Magyarországon
Jódhiány területek szerint
Az ENSZ és a WHO 1985-ben a jódhiány okozta betegségek felszámolására szólította fel tagállamait. Ez a magyar egészségügyre is hatalmas feladatot ró, hiszen ennek keretében 2010-re a népegészségügyi program a golyva előfordulásának gyakoriságát 2% alá kívánta visszaszorítani. A jelenlegi helyzet szerint viszont hazánk még nem éri el az elvárt szintet, és Magyarország területének jelentős részén a jódhiányos golyva többszörösen meghaladja a kitűzött értéket.
Hivatalos adatok szerint Magyarország területének 80-84 %-án a vizek és a talajok jódszegény állapotban vannak. Az ivóvizek jódtartalma: 3200 település közül csak 84 település lakói fogyasztanak megfelelő jódtartalmú vizet (150 mikrogramm literenként).
A jódhiányos endémiás golyva előfordulásának gyakorisága – három kivételével – minden megyében jelentősen meghaladja a nemzetközileg elfogadott 5 %-os arányt. A jódhiány legsúlyosabban a gyermekeket érinti.
A jódhiányt az egészségügyi kormányzat káliumjodidot tartalmazó konyhasóval (20 mg KI/kg), káliumjodid-tartalmú tablettákkal (50, 100, 200 mikrogramm jódtartalommal), természetes jodidot tartalmazó gyógyvízzel (JÓDAQUA), és szükség esetén pajzsmirigy-hormon készítmények napi adagolásával igyekszik megoldani.......................................................................
Egyre több szülő mondja vissza a menzát, mert sajnálják kifizetni a havi több mint 10 ezer forintot az ehetetlen ételekért.
Forrás: Fazekas István
„Vitathatatlanul nagy szükség van a közétkeztetés megújítására, de eddig csak azt értük el, hogy még több gyerek éhezik, mint korábban. Én nem vagyok egy finnyás ember, de katonaként nem ettem olyan íztelen, pocsék ételeket, mint amit most kapunk az iskolában. Pedig ugyanaz a cég főz ránk, amelyik már hosszú évek óta szállítja az ebédet, és amelyikkel eddig sosem volt gond. Az elmúlt tanévekben mindig tartalmas, változatos ételt kaptunk, kimondottan elégedettek voltunk a menzával, de amióta a szakácsoknak be kell tartaniuk az új jogszabályi előírásokat, szinte teljesen eltűntek a fűszerek, és a gyerekek zöme az első kóstolás után már viszi is vissza a tálcát, sőt tömegesen mondják le a menza-előfizetésüket. Nagyon szomorú, hogy ennyi étel megy pocsékba, miközben az alapanyagok jók, a közétkeztető cég érti a dolgát, a változatosság is megvan, de az ízvilág mégis annyira rossz lett, hogy a gyerekek éhesek maradnak” – mondta a Magyar Nemzetnek Lázár Zoltán, a Szegedi Jerney János Általános Iskola igazgatója.
Még több infó
A politikusoknak sem ízlik a menzakaja, pedig miattuk van a reform
Inkább éhesek maradtak a gyerekek, amikor meglátták, mi az ebéd a menzán
Szétlopták a dolgozók az egyik iskola menzáját
Ezek a képek terjednek a neten: gusztustalan menzamenük
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint fokozatosan kellett volna hozzászoktatni a diákokat az új ízvilághoz. A többség azon a véleményen van, hogy csak akkor lenne sikeres a reform, ha a diákok otthon is ilyen ételeket kapnának.
Akad olyan intézmény is, ahol viszont szívesen vették a változtatást. Egy harmadik kerületi általános iskolában sokkal változatosabb lett a menü, mint a korábbi tanévekben volt. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó tanítónő szerint kifejezetten gyakran kapnak zöldséget és gyümölcsöt a diákok, a közétkeztető pedig külön figyel a tejcukor-, vagy gluténérzékeny gyerekek speciális igényeire is.
Tóth Gábor, élelmiszer-ipari mérnök és táplálkozáskutató a Magyar Nemzetnek arról beszélt, az ételekből az érelmeszesedés megakadályozása miatt vonják ki a sót, azt hiszik, ettől egészségesebbek lesznek, de ez nem a legjobb megoldás, hiszen ezzel az emberek jódhiánya is erősödni fog, ezzel pedig teret adunk a különböző pajzsmirigyproblémáknak is. Ha a gyermek nem kap elég halat, diót, vagy algát – amire nálunk ugyebár elég nagy az esély –, akkor idővel jódhiányos lesz, aminek hosszú távon következménye lehet a golyva, struma, és a pajzsmirigy-alulműködés, sőt az intelligencia is csökkenni fog, hiszen a jód a szellemi fejlődéshez is szükséges.
A jódról és a jódhiány állapotáról - Kékjód kekjod.hu/a-jodrol/
Hazánk több mint 80%-ában a talajok, a vizek és így a táplálékok jódtartalma nem fedezi a lakosság jódszükségletét, ezért Magyarországon a jódhiány komoly ...
JAHHH....BALOG MINI....SZTER ANNYIT JÁRT IZRAELBE, SZTEM 100 ORTODOX ZSIDÓ LESZ AZ, AKIK CSINÁLJÁK A Z ÚJ "ALAPTANTERVET" !!!!! NUVEK ILAN MÓ BÁCSI CSINÁLTA A KISISKOLÁSOK TÖRTÉNELEMKÖNYVEIT, EZ NE IS LEHET MÁSKÉNT ! ÍGY IS TELE VANNAK A TANKÖNYVEK VALLÁSI UTALÁ........SOKKKKKAL !!!!!
BETEG VILÁG EZ A KORMÁNY BERKEIBEN !!!
Milliárdokért, titokban készül az új alaptanterv
Népszava|2017. szept 5. 05:00
[A+ A-]
[Nyomtatás]
[Küldés e-mailben]
Új tankönyvekkel is meglepheti a Nemzeti Együttműködés Rendszere a diákokat. FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Belföld
0
inShare
Már írják az új NAT-ot: az uniós forrásból fedezett, 2,4 milliárdos projekten a nyilvánosság kizárásával száz ismeretlen szakértő dolgozik.
Teljes mértékben az Európai Unió támogatásával, mintegy 2,4 milliárd forintos projekt keretében zajlanak az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásával kapcsolatos munkálatok. Noha az eddigi tervek szerint már a 2019. szeptemberében induló tanévtől az új NAT szerint zajlana az oktatás az iskolákban, a "Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása" néven futó (az EFOP-3.2.15-VEKOP-2017 konstrukcióban megvalósuló) fejlesztés befejezésének tervezett határideje 2020. október 31-e.
Az új NAT koncepciójának összeállítása már megkezdődött, ám a milliárdokat kóstáló projekt szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával zajlik, a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezetek nem vesznek részt benne, ahogy a több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértői sem. Annyit tudni, hogy a munka Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos vezetésével, száz szakember bevonásával indult meg. Egy áprilisi kormányhatározat előírta a széleskörű társadalmi egyeztetést is, ám ez a mai napig nem történt meg. Bár a köznevelési törvény előírja, a koncepció kidolgozásának megkezdése előtt a 2012-ben elfogadott NAT hatékonyságáról sem készült elemzés.
@kvadrillio: Ha én ennyire gazdag lennék, akkor az űrben rendezkednék be, ahová a mezei proli soha nem fog tudni utánam jönni. A történelemnek mindenesetre még mindig nincs vége, a következő 10-20 év még talán valamennyire békés lesz, de utána így vagy úgy, de durva dolgok jönnek majd. Kezdve azzal, hogy bár lassul a népességrobbanás, de azért még addigra jócskán meg fog emelkedni a fejlődő országokban a létszám - miközben már a jelenlegi létszámot sem tudják eltartani.
NAHÁT ! NAHÁT ! HOGY MIKNEM VANNAK ???!!! :)))
ÉS ARRA NEM GONDOLNAK, HOGY HAMAROSAN MEGESZIK ŐKET AZ ÉHEZŐK ?????
Saját világot építettek a szupergazdagok
InfoRádió / S. Ráduly János (Franciaország)
2017.09.05. 18:12
Okosrádió
Aréna
Magazin
A világ leggazdagabbjai hátat fordítottak az emberiségnek és csak saját érdekeikkel foglalkoznak - állítja több francia gondolkodó és filozófus. Szerintük ezt az egyes társadalmak pontosan érzékelik, és a nemzetállami keretekhez való visszafordulással válaszolnak, amit viszont az előbbiek populizmusnak bélyegezve igyekeznek lejáratni.
„Szupergazdagok”. Immár így emlegetik a francia közbeszédben azokat az embereket, akik kolosszális, az egyszerű halandó számára felfoghatatlan mértékű vagyonokat halmoztak fel, és akik több filozófus szerint az elmúlt évtizedekben „hátat fordítottak” saját népeiknek, más megfogalmazás szerint
„kiváltak” az emberiségből.
E kiválást Bruno Latour francia filozófus és szociológus a minap egy lapinterjúban azzal magyarázta, hogy a világ folyását meghatározó milliárdosok a '70-es évek végétől rájöttek: a globalizáció és a folyamatos gazdasági növekedés nem tartható fenn, abból mindenki nem fog tudni részesülni.
eurók
Ám ebből nem azt a következtetést vonták le, hogy nagyobb mértékű szolidaritásra lenne szükség, hanem pénzügyi, gazdasági és szociális deregulációt erőltettek rá a világra, ami által még jobban meggazdagodtak. E vagyonokból aztán saját, különbejáratú világot építettek, ahová a szegényebbek - és ebbe a kategóriába a „mezei” milliomosok is beletartoznak -, nem tehetik be lábukat.
Egy másik filozófus, Pascal Bruckner úgy véli, ezt a kiválást a titkos adóparadicsomok léte, illetve a különböző, okosan kidolgozott adóelkerülési módszerek használata jelképezi a leginkább. A már említett Bruno Latour szerint a különböző társadalmak világosan érzik a szolidaritásnak ezt az árulással felérő fölmondását, és egyre inkább úgy látják, védelmüket csak a nemzetállam biztosíthatja.
businessman-fashion-man-person
Ezt ugyanis olyan keretnek tekintik, amely lehetővé teszi, hogy felvegyék a harcot az elgyökértelenedett, nemzetközi szintű befolyással rendelkező, e hagyományos együttélési formát immár aktívan is romboló tehetősekkel. Az Egyesült Államokban is ismert gondolkodó szerint ezt a folyamatot populizmusnak bélyegezve a "szupergazdagok" igyekeznek megakadályozni, lejáratni, és megpróbálják kizárni a közbeszédből, illetve a politikából e mozgalmak képviselőit.
Hogy komoly gondok vannak, azt a leggazdagabbak világosan érzékelik, állítja Bruno Latour, emlékeztetve egy a New York Times-ban nemrég megjelent, és a francia sajtó által is átvett hírre, miszerint egyre több amerikai milliárdos vásárol magának Új Zéland-i szigetet, ahol túlélésre rendezkednek be.
Hogy mit akarnak túlélni?
Elsősorban társadalmi robbanásokat és közeledő környezeti katasztrófákat.
A filozófusok nyilatkozataiból mindenesetre arra lehet következtetni, hogy meglátásuk szerint az elmúlt években egy újfajta élet-halál harc kezdődött el a különböző népek és a tőlük elfordult vezetőrétegek között.
@Ravasz Figyelmeztetés: tévedsz. Pont hogy az iszlám miatt lesz. A mostani kormányzat mindent elkövet, hogy utáld az iszlámot, (meg az ellenzéket), aztán meg az iszlámtól is bezsebeli a júdáspénzt az EU elleni harcra.(egy nemzetközileg körözött iszlám terrorista pl. a kormányfő szomszédja és együtt töltöttek kolbászt).
Közben az országban a kialakult helyzet miatt egyre jobban sodródunk a polgárháború felé.
@szcsongor: Mitől annyira drága a lakás odakint? A telek az nem feltétlenül drága, mert ha az önkormányzat adja, akkor az nem biztos, hogy pofátlanul emel. Az infrastruktúra meg a jobb helyeken olcsóbb, mert egy sűrűbb beépítésű kertvárosba olcsóbb kiépíteni a víz, szennyvíz, gáz és az elektromos+hírközlési (tv-telefon-internet) hálózatot, mint egy ritkán lakott községben. Az építőmunkás meg lehet akár migráns is minimálbérért. Az építőanyag meg drágább, de azért nem talán 5-ször annyi.
Amúgy meg mitől van ekkora hiány, ha egyszer a népszaporulat nagyon alacsony?
avagy egy házvásárlás gyötrelmei
Tátott szájjal a fa(_)erdőbe
Tátott szájjal a fa(_)erdőbe
Utolsó kommentek:
Leeroy of SMV Design 2017.09.20. 23:42:13
Bejegyzés: most aztán megtanulod a spórolás fortélyát avagy a 30-as nyugger
Leeroy of SMV Design 2017.09.13. 09:46:17
Bejegyzés: Életközépi váccság?
Egy Proli 2017.09.06. 00:06:38
És hogy miért nem aggódnak az angolok? Mert vannak szociális lakások a rászorulóknak. És ezt a szociális lakás állományt nem leépítik, hanem bővítik. Amikor egy beruházó épít egy lakóparkot, akkor abból x ház, vagy lakás megy az önkormányzatnak.
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
Сергей · http://szergely.sfblogs.net/ 2017.09.05. 22:20:27
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
Advanced Flight 2017.09.05. 22:09:38
Hát erre épp ez a poszt az élő példa XD
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
Jakab.gipsz 2017.09.05. 21:59:21
Miért nem nyert meg egyetlen egy háborút sem a nyugat hetven éve, a technikai fölénye ellenére.
Számos esetben segített a nyugat, nagylelkűen, bajban lévő népeken, Haiti, vagy Libérián, még sem jutnak egyről a kettőre, ezek a pártfogolt országok.
Gondolkozz ne csak hablatyolj.
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
anyadmajma 2017.09.05. 21:12:29
De a népünnepély ténye fényképpel bizonyított MTI hír volt.....
De tudom, az sem igaz, hanem Soros!
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
kvadrillio 2017.09.05. 20:37:26
Amíg a KDNP-sek 35 százaléka tudja a papírt felmutatni, a Fidesz színeiben politizáló képviselők 29 százalékának van nyelvvizsgája. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt két évben felvételt nyert diákok kenterbe verik a kormánypárti politikusokat, hiszen 61 százalékuk rendelkezett középfokú nyelvvizsgával. Ha részletesebben megnézzük az infografikát, azt is láthatjuk, hogy nem csak a kormánypártok állnak rosszul. Az MSZP 43 százalékos, és a Jobbik 54 százalékos teljesítménye sem kiemelkedő. A legjobban teljesítő frakció az LMP volt, bár csupán öt emberről van szó az esetükben.
Utolsó infografikánk érdekességként készült.
Kapna most diplomát?
Infogram
A legtöbb nyelvvizsgával, számszerűen öttel Vadai Ágnes (DK) rendelkezik. Spanyolból és angolból felsőfokú, norvégból, oroszból és franciából pedig középfokú bizonyítvánnyal rendelkezik. Különlegesség még Szabó Tímea (Párbeszéd), aki társalgási szinten beszél fársziul és Hiller István (MSZP), aki felsőfokon tud latinul.
Megvizsgáltuk a pártok vezető politikusait is, pártelnököket, frakcióvezetőket és helyetteseiket.
Nem rendelkezik legalább középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal többek között Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc sem.
Mindkettejük angol tárgyalási szintet adott meg, bár nyelvtudásukat már többször bizonyították. A miniszterelnök 1989-90 között az oxfordi Pembroke College-ban tanult, több angol nyelvű interjút adott, ahogy Gyurcsány Ferenc is.
Vona Gábornak egy angol középfokú nyelvvizsgája van, Hadházy Ákos, az LMP társelnöke pedig német felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Szél Bernadett, a másik LMP-s társelnök és a párt frakcióvezetője angolul és németül is felsőfokon tud, és erről papírja is van.
Ami a többi párt frakcióvezetőit illeti, Tóth Bertalan (MSZP) angol középfokú papírral rendelkezik. Ez nem mondható el Kósa Lajosról (Fidesz), Harrach Péterről (KDNP) és Volner Jánosról (Jobbik) sem. Nincs nyelvvizsgája Czunyiné Bertalan Judit volt köznevelésért felelős államtitkárnak, Németh Szilárdnak és Halász Jánosnak, a Fidesz frakcióvezető-helyetteseinek és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek sem.
A két legérdekesebb eset Volner János, a Jobbik frakcióvezetője és Velez Árpád, az MSZP frakcióvezető helyettese. Volner a szentpétervári International University of Fundamental Studies (IUFS) egyetemen diplomázott 2013-ban, bár se angol, se orosz nyelvvizsgával nem rendelkezik. Az intézmény képzései pedig se itthon, se kint nincsenek akkreditálva. Velez első felsőfokú végzettségét szintén 2013-ban szerezte, ő a Stonebridge Associated Collages-ben szerzett marketingszakemberi papírt (minden bizonnyal elütötte, mert csak Colleges létezik). Majd két évre rá az Alfred Nobel Open Business School mesterképzését végezte el angol nyelven, bár hivatalos nyelvvizsgája neki sincs. Ennek ellenére nyelvtudását tárgyalási szintre helyezi angol mellett német és orosz nyelvből is.
A parlamentben ülő politikusok 62 százaléka tehát nem felelne meg azoknak a felvételi követelményeknek, amelyek 2020-tól lesznek érvényesek a felsőoktatásban, és akkor is bajban lennének, ha most akarnának diplomázni.
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
kvadrillio 2017.09.05. 20:36:53
"""A parlamentben ülő politikusok 62 százaléka tehát nem felelne meg azoknak a felvételi követelményeknek, amelyek 2020-tól lesznek érvényesek a felsőoktatásban, és akkor is bajban lennének, ha most akarnának diplomázni. """
Szerző: Kozma Levente Mihály
2017. szeptember 4. hétfő, 09:55
Legalább egy középfokú nyelvvizsgát kell letenni ma Magyarországon, hogy diplomát kapjon az ember, 2020-tól pedig már az egyetemre se lehet majd enélkül bekerülni. Az Azonnali megnézte, hogyan állnak a nyelvvizsgákkal a parlamenti képviselők: frakciók szerinti bontásban mutatjuk be, hányan kapnák kézhez ma a diplomájukat az új szabályok szerint.
Jelenleg csak az kaphat diplomát, aki letesz legalább egy középfokú nyelvvizsgát. Rengetegen vannak, akik épp emiatt nem is kapták kézhez a diplomájukat, 2020-tól viszont még szigorúbb lesz a nyelvvizsgahelyzet: a tervek szerint középfokú nyelvvizsga nélkül nem is lehet majd egyetemre bekerülni. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítása 2020-tól kötelezővé teszi a B2-es, azaz középfokú, komplex – írásbeli és szóbeli – nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. Egyedül a művészeti területre jelentkezőkkel tesznek majd kivételt. Hogy jelenleg ez mennyire reális célkitűzés, azt jól illusztrálja, hogy a tavaly felvételt nyert diákok 39 százalékának nem volt nyelvvizsgája.
Megnéztük hát, hogy a parlamenti képviselők közül ki rendelkezik a diploma kiadásához szükséges, minimum középfokú tudást igazoló papírral.
Vajon hányan vehetnék át most a diplomájukat, és hány képviselőt vennének fel 2020-ban is az egyetemre?
Melyik frakcióban található a legtöbb és a legkevesebb nyelvvizsga?
A képviselők nyelvtudását a parlament honlapján megadott adatok alapján összegeztük. Sokan tárgyalási vagy társalgási szintet jelöltek meg a nyelvtudás szintjénél. Ugyanezek a képviselők iskolai végzettségüknél pontos adatokat tudtak megadni, így feltételeztük, hogy nem rendelkeznek nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. (Mivel csak egy-két tagjuk ül a parlamentben, ezért a függetlenekhez számoltuk a frakcióval nem rendelkező pártok tagjait is, kivéve a DK-t.)
Pártok/nyelvvizsga 1
Infogram
Amint látható,
a képviselők több mint fele nem rendelkezik legalább középfokú nyelvvizsgával.
Az alábbi infografikán megnézheti, hogy kedvenc pártjának parlamenti frakciójában mennyien rendelkeznek nyelvvizsgával, és ez a frakció százalékos arányában mit is jelent a többi párthoz képest.
nyelvvizsga 3
Infogram
Leszűrhető, hogy
pont a rendeletet elfogadó kormánypárti tagok rendelkeznek arányaiban a legkevesebb középfokú nyelvvizsgával.
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
kvadrillio 2017.09.05. 20:31:38
A legtöbb fideszes nem mehetne egyetemre 2020 után
NT, 2017. szeptember 5., kedd 20:11
A kormánytagok és az országgyűlési képviselők több mint felének nincs nyelvvizsgája, derül ki az Azonnali.hu gyűjtéséből. A legkevesebben a Fidesz képviselői közül beszélnek nyelveket, több mint kétharmaduknak nincs nyelvvizsgája. Ennek ellenére a középiskolásoktól megkövetelik, hogy érettségiig letegyenek egy nyelvvizsgát. Aki ezt nem teljesíti, az nem mehet egyetemre.
„Megbeszélés vagyok” – ezt válaszolta angolul egy kérdésre Áder János, miután őt is megválasztották, hogy képviselje Magyarországot az Európai Parlamentben.
Most is sok képviselőnek okozna nehézséget, ha idegen nyelven kérdeznék. Az Azonnali.hu összegyűjtötte, hogy hány parlamenti képviselőnek van nyelvvizsgája. A nyilvános adatok alapján az derül ki, hogy az LMP-sek beszélnek leginkább nyelveket, képviselőik nyolcvan százalékának van nyelvvizsgája. Legkevesebb ilyen bizonyítványa pedig a KDNP- és a Fidesz-frakció tagjainak van – több mint kétharmaduk nem tudja igazolni, hogy beszél a magyaron kívül másik nyelvet.
Orbán Viktornak sincs nyelvvizsgája, igaz róla lehet tudni, hogy mióta Soros-ösztöndíjjal Oxfordban tanult, jól beszél angolul.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nincs azzal baj, ha az országot irányító emberek nem értik meg a külföldieket. „Választott tisztségviselőknél ez nem szokott feltétel lenni a világ más országaiban sem. Pontosan az a demokrácia lényege, hogy bárkiből választhatnak az emberek, bárkire szavazhatnak, csak az állampolgárság és a büntetlen előélet az, ami feltételként íródik elő” – mondta Rétvári Bence.
A DK képviselőinek ötven százalékának van nyelvvizsgája, de a párt alelnöke szerint az is belefér, ha egy képviselő nem beszél nyelveket. „Ha például valaki szakszervezeti vezető, és munkásokat képvisel a parlamentben, ami nagyon fontos dolog, vagy valaki egy kistelepülés polgármestereként úgy döntött, megmérettetik, és inkább parlamenti képviselő szeretne lenni, de egyébként korábban nem tanult nyelveket, miért ne lehetne parlamenti képviselő?” – tette fel a kérdést Molnár Csaba.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint fontos lenne, hogy a képviselők megértsék a külföldi szövegeket, de nem az az iránymutató, hogy kinek hány nyelvvizsgája van. „Aki nyelvvizsga nélkül jó nyelvtudással rendelkezik, annak nem biztos, hogy a nyelvvizsgára kell hajtania. A nyelvvizsga jó eszköz, hogy felmérjük, hol tartunk nyelvtudásban. A cél semmiképp nem a nyelvvizsga, hanem a használható, jó nyelvtudás” – hangsúlyozta Légárdi Tamás.
Ennek ellenére a kormány úgy döntött, 2020-tól csak az mehet egyetemre, akinek van középfokú nyelvvizsgája. A rendeletet meghozó kormánytagok felének nincs ilyen bizonyítványa.
Ellenzékben a nyelvtudók
Az Azonnali összeállításából kiderült, a legtöbb nyelvvizsgával, öttel Vadai Ágnes (DK) rendelkezik. Spanyolból és angolból felsőfokú, norvégból, oroszból és franciából pedig középfokú bizonyítvánnyal rendelkezik. Különlegesség még Szabó Tímea (Párbeszéd), aki társalgási szinten beszél fársziul és Hiller István (MSZP), aki felsőfokon tud latinul.
Vona Gábornak egy angol középfokú nyelvvizsgája van, Hadházy Ákos, az LMP társelnöke pedig német felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Szél Bernadett, a másik LMP-s társelnök és a párt frakcióvezetője angolul és németül is felsőfokon tud, és erről papírja is van.
Tóth Bertalan (MSZP) angol középfokú papírral rendelkezik. Ez nem mondható el a kormánypárt frakcióvezetőkről, Kósa Lajosról (Fidesz) és Harrach Péterről (KDNP) sem, illetve Volner Jánosnak (Jobbik) sincs ilyen papírja. Nincs nyelvvizsgája Czunyiné Bertalan Judit volt köznevelésért felelős államtitkárnak, Németh Szilárdnak és Halász Jánosnak, a Fidesz frakcióvezető-helyetteseinek és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek sem.
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
midnightcoder2 2017.09.05. 20:28:05
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
kvadrillio 2017.09.05. 20:26:47
A jód táplálékkal kerül a szervezetbe. A jódhiány a hormonképzés, majd az anyagcsere-folyamatok csökkenéséhez vezethet. Hazánk több mint 80%-ában a talajok, a vizek és így a táplálékok jódtartalma nem fedezi a lakosság jódszükségletét, ezért Magyarországon a jódhiány komoly közegészségügyi probléma.
Természetes módon is sokat tehetünk azért, hogy minél több szerves kötésű, organikus jód kerüljön szervezetünkbe. Fogyaszthatunk minél több tengeri eredetű táplálékot. Hiszen a tengeri flóra és fauna tartalmazza azt a fajta természetes jódot, amelyre szervezetünknek elengedhetetlen szüksége van, és amelyet képes a szükséges módon felhasználni. Aki azonban nem teheti meg, hogy folyamatosan tengeri algákat, halakat, rákot vagy lamináriát fogyasszon, annak egyéb forrásból – lehetőleg szerves kötésű jódot tartalmazó étrendi-kiegészítők fogyasztásával – szükséges fedeznie szervezete jódszükségletét és megelőznie a jódhiány állapotát.
Fontos kiemelni, hogy a jódozott só használata a szervezet számára több szempontból sem a legmegfelelőbb megoldás! Erről bővebben alább még olvashat!
A szervezet jódszükséglete a jódhiány elkerüléséhez
(a WHO, UNICEF és a Nemzetközi Jódbizottság ajánlása)
Korosztályok µg/nap Bioaktív kékjód+
[csepp/nap]
Óvodások 100 2
Iskolások (7-10 év) 100 2
Iskolások (11-14 év) 150 3
Felnőttek 150 3
Áldott állapotban 150 3
Szoptatás alatt 200 4
A jelenlegi jódhelyzet Magyarországon
Jódhiány területek szerint
Az ENSZ és a WHO 1985-ben a jódhiány okozta betegségek felszámolására szólította fel tagállamait. Ez a magyar egészségügyre is hatalmas feladatot ró, hiszen ennek keretében 2010-re a népegészségügyi program a golyva előfordulásának gyakoriságát 2% alá kívánta visszaszorítani. A jelenlegi helyzet szerint viszont hazánk még nem éri el az elvárt szintet, és Magyarország területének jelentős részén a jódhiányos golyva többszörösen meghaladja a kitűzött értéket.
Hivatalos adatok szerint Magyarország területének 80-84 %-án a vizek és a talajok jódszegény állapotban vannak. Az ivóvizek jódtartalma: 3200 település közül csak 84 település lakói fogyasztanak megfelelő jódtartalmú vizet (150 mikrogramm literenként).
A jódhiányos endémiás golyva előfordulásának gyakorisága – három kivételével – minden megyében jelentősen meghaladja a nemzetközileg elfogadott 5 %-os arányt. A jódhiány legsúlyosabban a gyermekeket érinti.
A jódhiányt az egészségügyi kormányzat káliumjodidot tartalmazó konyhasóval (20 mg KI/kg), káliumjodid-tartalmú tablettákkal (50, 100, 200 mikrogramm jódtartalommal), természetes jodidot tartalmazó gyógyvízzel (JÓDAQUA), és szükség esetén pajzsmirigy-hormon készítmények napi adagolásával igyekszik megoldani.......................................................................
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
kvadrillio 2017.09.05. 20:23:48
Pocsék ételek: sorra mondják vissza a szülők a menzát
Eduline
Tweet
Eduline
2015.11.13., 11:35 Frissítve: 2015.11.13., 11:17 3
Egyre több szülő mondja vissza a menzát, mert sajnálják kifizetni a havi több mint 10 ezer forintot az ehetetlen ételekért.
Forrás: Fazekas István
„Vitathatatlanul nagy szükség van a közétkeztetés megújítására, de eddig csak azt értük el, hogy még több gyerek éhezik, mint korábban. Én nem vagyok egy finnyás ember, de katonaként nem ettem olyan íztelen, pocsék ételeket, mint amit most kapunk az iskolában. Pedig ugyanaz a cég főz ránk, amelyik már hosszú évek óta szállítja az ebédet, és amelyikkel eddig sosem volt gond. Az elmúlt tanévekben mindig tartalmas, változatos ételt kaptunk, kimondottan elégedettek voltunk a menzával, de amióta a szakácsoknak be kell tartaniuk az új jogszabályi előírásokat, szinte teljesen eltűntek a fűszerek, és a gyerekek zöme az első kóstolás után már viszi is vissza a tálcát, sőt tömegesen mondják le a menza-előfizetésüket. Nagyon szomorú, hogy ennyi étel megy pocsékba, miközben az alapanyagok jók, a közétkeztető cég érti a dolgát, a változatosság is megvan, de az ízvilág mégis annyira rossz lett, hogy a gyerekek éhesek maradnak” – mondta a Magyar Nemzetnek Lázár Zoltán, a Szegedi Jerney János Általános Iskola igazgatója.
Még több infó
A politikusoknak sem ízlik a menzakaja, pedig miattuk van a reform
Inkább éhesek maradtak a gyerekek, amikor meglátták, mi az ebéd a menzán
Szétlopták a dolgozók az egyik iskola menzáját
Ezek a képek terjednek a neten: gusztustalan menzamenük
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint fokozatosan kellett volna hozzászoktatni a diákokat az új ízvilághoz. A többség azon a véleményen van, hogy csak akkor lenne sikeres a reform, ha a diákok otthon is ilyen ételeket kapnának.
Akad olyan intézmény is, ahol viszont szívesen vették a változtatást. Egy harmadik kerületi általános iskolában sokkal változatosabb lett a menü, mint a korábbi tanévekben volt. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó tanítónő szerint kifejezetten gyakran kapnak zöldséget és gyümölcsöt a diákok, a közétkeztető pedig külön figyel a tejcukor-, vagy gluténérzékeny gyerekek speciális igényeire is.
Tóth Gábor, élelmiszer-ipari mérnök és táplálkozáskutató a Magyar Nemzetnek arról beszélt, az ételekből az érelmeszesedés megakadályozása miatt vonják ki a sót, azt hiszik, ettől egészségesebbek lesznek, de ez nem a legjobb megoldás, hiszen ezzel az emberek jódhiánya is erősödni fog, ezzel pedig teret adunk a különböző pajzsmirigyproblémáknak is. Ha a gyermek nem kap elég halat, diót, vagy algát – amire nálunk ugyebár elég nagy az esély –, akkor idővel jódhiányos lesz, aminek hosszú távon következménye lehet a golyva, struma, és a pajzsmirigy-alulműködés, sőt az intelligencia is csökkenni fog, hiszen a jód a szellemi fejlődéshez is szükséges.
A jódról és a jódhiány állapotáról - Kékjód
kekjod.hu/a-jodrol/
Hazánk több mint 80%-ában a talajok, a vizek és így a táplálékok jódtartalma nem fedezi a lakosság jódszükségletét, ezért Magyarországon a jódhiány komoly ...
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
midnightcoder2 2017.09.05. 20:14:56
Elképzelem, ahogy a nemzetközileg körözött iszlám terrorista a kolbásztöltés után megtudta, hogy a kolbászt disznóhúsból csinálják...
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
kvadrillio 2017.09.05. 20:13:29
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
kvadrillio 2017.09.05. 20:11:54
BETEG VILÁG EZ A KORMÁNY BERKEIBEN !!!
Milliárdokért, titokban készül az új alaptanterv
Népszava|2017. szept 5. 05:00
[A+ A-]
[Nyomtatás]
[Küldés e-mailben]
Új tankönyvekkel is meglepheti a Nemzeti Együttműködés Rendszere a diákokat. FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Belföld
0
inShare
Már írják az új NAT-ot: az uniós forrásból fedezett, 2,4 milliárdos projekten a nyilvánosság kizárásával száz ismeretlen szakértő dolgozik.
Teljes mértékben az Európai Unió támogatásával, mintegy 2,4 milliárd forintos projekt keretében zajlanak az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásával kapcsolatos munkálatok. Noha az eddigi tervek szerint már a 2019. szeptemberében induló tanévtől az új NAT szerint zajlana az oktatás az iskolákban, a "Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása" néven futó (az EFOP-3.2.15-VEKOP-2017 konstrukcióban megvalósuló) fejlesztés befejezésének tervezett határideje 2020. október 31-e.
Az új NAT koncepciójának összeállítása már megkezdődött, ám a milliárdokat kóstáló projekt szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával zajlik, a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezetek nem vesznek részt benne, ahogy a több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértői sem. Annyit tudni, hogy a munka Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos vezetésével, száz szakember bevonásával indult meg. Egy áprilisi kormányhatározat előírta a széleskörű társadalmi egyeztetést is, ám ez a mai napig nem történt meg. Bár a köznevelési törvény előírja, a koncepció kidolgozásának megkezdése előtt a 2012-ben elfogadott NAT hatékonyságáról sem készült elemzés.
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
midnightcoder2 2017.09.05. 20:11:51
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
kvadrillio 2017.09.05. 19:51:45
ÉS ARRA NEM GONDOLNAK, HOGY HAMAROSAN MEGESZIK ŐKET AZ ÉHEZŐK ?????
Saját világot építettek a szupergazdagok
InfoRádió / S. Ráduly János (Franciaország)
2017.09.05. 18:12
Okosrádió
Aréna
Magazin
A világ leggazdagabbjai hátat fordítottak az emberiségnek és csak saját érdekeikkel foglalkoznak - állítja több francia gondolkodó és filozófus. Szerintük ezt az egyes társadalmak pontosan érzékelik, és a nemzetállami keretekhez való visszafordulással válaszolnak, amit viszont az előbbiek populizmusnak bélyegezve igyekeznek lejáratni.
„Szupergazdagok”. Immár így emlegetik a francia közbeszédben azokat az embereket, akik kolosszális, az egyszerű halandó számára felfoghatatlan mértékű vagyonokat halmoztak fel, és akik több filozófus szerint az elmúlt évtizedekben „hátat fordítottak” saját népeiknek, más megfogalmazás szerint
„kiváltak” az emberiségből.
E kiválást Bruno Latour francia filozófus és szociológus a minap egy lapinterjúban azzal magyarázta, hogy a világ folyását meghatározó milliárdosok a '70-es évek végétől rájöttek: a globalizáció és a folyamatos gazdasági növekedés nem tartható fenn, abból mindenki nem fog tudni részesülni.
eurók
Ám ebből nem azt a következtetést vonták le, hogy nagyobb mértékű szolidaritásra lenne szükség, hanem pénzügyi, gazdasági és szociális deregulációt erőltettek rá a világra, ami által még jobban meggazdagodtak. E vagyonokból aztán saját, különbejáratú világot építettek, ahová a szegényebbek - és ebbe a kategóriába a „mezei” milliomosok is beletartoznak -, nem tehetik be lábukat.
Egy másik filozófus, Pascal Bruckner úgy véli, ezt a kiválást a titkos adóparadicsomok léte, illetve a különböző, okosan kidolgozott adóelkerülési módszerek használata jelképezi a leginkább. A már említett Bruno Latour szerint a különböző társadalmak világosan érzik a szolidaritásnak ezt az árulással felérő fölmondását, és egyre inkább úgy látják, védelmüket csak a nemzetállam biztosíthatja.
businessman-fashion-man-person
Ezt ugyanis olyan keretnek tekintik, amely lehetővé teszi, hogy felvegyék a harcot az elgyökértelenedett, nemzetközi szintű befolyással rendelkező, e hagyományos együttélési formát immár aktívan is romboló tehetősekkel. Az Egyesült Államokban is ismert gondolkodó szerint ezt a folyamatot populizmusnak bélyegezve a "szupergazdagok" igyekeznek megakadályozni, lejáratni, és megpróbálják kizárni a közbeszédből, illetve a politikából e mozgalmak képviselőit.
Hogy komoly gondok vannak, azt a leggazdagabbak világosan érzékelik, állítja Bruno Latour, emlékeztetve egy a New York Times-ban nemrég megjelent, és a francia sajtó által is átvett hírre, miszerint egyre több amerikai milliárdos vásárol magának Új Zéland-i szigetet, ahol túlélésre rendezkednek be.
Hogy mit akarnak túlélni?
Elsősorban társadalmi robbanásokat és közeledő környezeti katasztrófákat.
A filozófusok nyilatkozataiból mindenesetre arra lehet következtetni, hogy meglátásuk szerint az elmúlt években egy újfajta élet-halál harc kezdődött el a különböző népek és a tőlük elfordult vezetőrétegek között.
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
anyadmajma 2017.09.05. 19:31:31
Közben az országban a kialakult helyzet miatt egyre jobban sodródunk a polgárháború felé.
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...
v2peti 2017.09.05. 18:02:21
Amúgy meg mitől van ekkora hiány, ha egyszer a népszaporulat nagyon alacsony?
Bejegyzés: magyaros modell, avagy én váram én házam ...